Az Arany János Tehetséggondozó Programot 2000-ben a Kormányprogramban megfogalmazott cél hívta életre.
A létrehozók célja volt
- Megadni az esélyt arra, hogy Magyarország valamennyi polgára versenyképes tudással rendelkezzen.
- A társadalmi esélyegyenlőtlenségek mérséklése, a hátrányos szociális, kulturális, földrajzi és gazdasági helyzetű szülők gyermekeinek egyenlő esélyt biztosító oktatási rendszer kialakításával.
- Annak biztosítása, hogy a társadalmi előrejutást a tanuló tehetsége, szorgalma, ne családja anyagi helyzete, szülei foglalkozása, lakhelye határozza meg.
Az Arany János Tehetséggondozó Program pedagógiai céljai
- A tudás tekintélyének visszaállítása
- Az esélyteremtés, a tehetségfejlesztés, tehetséggondozás
- A műveltségi hátránykompenzáció az oktatás tartalmának korszerűsítésével, a módszerek, eszközök helyes megválasztásával, a minőségi oktatás megvalósításával
Az Oktatási Minisztérium által felkért szakértői csoport
- Dr. Polonkai Mária tehetségprogram és tantervfejlesztési szakértő, a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke
- Dr. Simon István kollégiumigazgató, kollégiumi szakértő
- valamint az OM képviselői
- a közoktatási helyettes államtitkár irányításával
A megfogalmazott célkitűzések után kidolgozták
- az 5 éves gimnáziumi és kollégiumi program tartalmát
- a célok megvalósításának módszereit és eszközeit (az iskolában és a kollégiumban egyaránt)
- a tevékenységeknek megfelelő szervezeti formákat
Az 1999 őszén – az OM által kiírt pályázatra – neves középiskolák és a velük közös igazgatású, vagy velük együttműködni kívánó kollégiumok pályáztak az Arany János Tehetséggondozó Programban kitűzött célok megvalósítására. Ezen iskolák és kollégiumok vezetői és tanárai a Programba bekerülő tanulók nevelésén, oktatásán kívül vállalták a Program tartalmi elemeinek részletes kidolgozásában való részvételt, valamint a továbbképzéseken való felkészülést a Program megvalósítására.Az intézmények alapító okiratának módosítása, valamint a háromoldalú szerződés (OM – fenntartó – intézmények) aláírása után az intézmények módosították pedagógiai programjukat.
Az intézmények pedagógiai programjába bekerültek az Arany János Tehetséggondozó Program alapelvei.
Az Arany János Tehetséggondozó Program alapelvei
- Olyan ismeret közvetítésének vállalása, hogy az érettségizett fiatal meg tudjon felelni a modern értelmiségi lét kihívásainak
- A Programból kikerülő diákok nyitottak legyenek az európai értékekre, képesek legyenek önmenedzselésre, egészséges énképpel rendelkezzenek, alakuljon ki bennük az élethossziglan tartó tanulás igénye
- Az iskolák és kollégiumok együttműködnek a célok megvalósításában
- A tehetséggondozást a gazdagítás jellemzi
- Az önismeret, a kommunikáció és a tanulásmódszertan az öt év folyamán segíti az intellektuális képességek fejlesztésén túl a személyiség és tehetség valamennyi tényezőjének fejlesztését
- Az előkészítő évfolyamon akkreditált tantárgyi programok oktatása folyik
- Az öt éves képzés során a Programban résztvevő tanulók magas színvonalú nyelvismeretre tesznek szert
- ECDL bizonyítványt és gépjárművezetői engedélyt szereznek
Az Arany János Tehetséggondozó Program további jellemzői
- Az intézményi programokba illeszkedő egyéni fejlesztő programok kidolgozását segítik a pszichológiai és pedagógiai mérések.
- A pszichológiai méréseket a Debreceni Egyetem Pedagógiai – Pszichológiai Tanszékének munkatársai végzik, Dr. Balogh László tanszékvezető egyetemi docens vezetésével, előkészítő év elején és végén, harmadik év végén és ötödik év elején.
- A pszichológiai mérések az általános intellektuális képességek, kreativitás, egyéni tanulási stratégia, tanulási motiváció, énkép, önértékelés, szorongás, pályaorientáció vizsgálatát érintik.
- A pedagógiai méréseket, amelybe a logikai képességek vizsgálata, matematikai és olvasásértés tartozik, Kindrusz Pál szakértő végzi. Az utóbbi évek fejlesztő munkájának eredménye az írásbeli felvételi és szóbeli beszélgetés formájának a kidolgozása is.
Az intézményi Arany János Tehetséggondozó Program
A program megvalósításának a színtere a debreceni Gulyás Pál Középiskolai Kollégium és a Tóth Árpád Gimnázium.
A 2000/2001. tanévben indult első előkészítő évfolyamon 20 leány és 12 fiú tanuló részvételével kezdődött meg a Debreceni Egyetem Pedagógiai és Pszichológiai Tanszéke szakmai útmutatásai és az Oktatási Minisztérium Programirodája által koordinált tehetséggondozó folyamat.
A 2004/2005. tanévre már öt évfolyamra és 166 főre növekedett a programban résztvevő
tanulók száma. Közülük az első Arany János évfolyam tanulói 4,57 átlaggal mindannyian sikeres érettségi vizsgát tettek, és ezt követően 27 fő közülük felsőoktatási intézményben folytatta tanulmányait. 2003. őszétől a program a Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja elnevezés alatt folyik tovább.
A programok-célok teljesítése érdekében a kollégium az alábbi részképességek erősítését végzi
- Altalános műveltség fejlesztése
- Egyéni-speciális képességek fejlesztése
- Kreativitás fejlesztése
- Motiváció fejlesztése
A program lényege a feladatok tükrében
Általános elemek
- Az Arany János Tehetséggondozó program önfejlesztő program.
- Kidolgozását a résztvevő iskolákban dolgozó pedagógusok végezték az Oktatási Minisztérium munkatársainak (Programiroda) valamint a Minisztérium által felkért szakértők segítségével.
- A program véghezvitele folyamatos továbbképzést, kapcsolattartást igényel a résztvevők (a különböző megyék intézményei és a Program-iroda) valamint tapasztalatcserét és konzultációt az érintettek (iskola – kollégium - szülői ház) között.
- A képzés ideje 5 év, amely az első ún. 9. előkészítő évfolyammal kezdődik, majd a fennálló iskolai-kollégiumi struktúrába illeszkedő 4 éves általános gimnáziumi képzéssel, illetve azt szervesen kiegészítő, speciális gondoskodást is magába foglaló, de a napirendhez tökéletesen igazodó kollégiumi neveléssel folytatódik.
- Az iskolai osztály és a kollégiumi csoportok a képzés ideje alatt végig együtt tartandók.
- A csoportbontási és a fakultációs lehetőségek a tantárgyakból és az iskola-kollégium jellegéből adódóan azonban számukra is rendelkezésre állnak.
Személyi összetevők
- A programban részt vevő tanulók az iskolában egy gimnáziumi osztályt, a kollégiumban a nemenkénti megosztást figyelembe véve 2 tanulócsoportot alkotnak.
- A programban résztvevő diákok kollégiumi munkáját - az osztályonkénti tagozódást figyelembe véve - egy férfi és egy női csoportvezető nevelőtanár irányítja.
- A csoportvezetők a tanulók érdekeinek szem előtt tartásával jó partneri kapcsolat kialakítására törekednek az osztályfőnökökkel és a gimnáziumi szaktanárokkal.
- A program gondozását az iskolában és a kollégiumban is egy felelős pedagógus végzi. A gimnáziumi tanárt a program-felelős, a kollégiumit a program-gazda elnevezés illeti meg.
A program tartalmi, azaz szakmai-pedagógiai összetevői
- Az előkészítő év programja az 5-8. osztályos általános iskolai tananyagra épülő gazdagító program.
- Az előkészítő év célja a tudás gazdagítása, a meglévő ismeretek elmélyítése, bizonyos tantárgyi készségek kialakítása, képességek fejlesztése, esetlegesen hiányzó ismeretek pótlása.
- A program fő nyelve az angol nyelv. Ez azt jelenti, hogy a programban részt vevő tanulók minden segítséget megkapnak ahhoz, hogy az érettségi vizsgáig sikeres középfokú angol nyelvvizsgát tehessenek.
- A képzés ideje alatt a tanulók kiemelt matematika és anyanyelvi oktatásban illetve magas szintű informatikai képzésben részesülnek.
- Az előkészítő év során a tanulók személyiség, képesség,- és életvitel-fejlesztő, önismereti és kommunikációs valamint tanulás-módszertani foglalkozásokon vesznek részt.
- Az iskolai órarend összeállítása illetve a kollégiumi foglalkozások szervezése oly módon történik, hogy a tanulók az adott intézmény szabadidős programjain, diákköri- sportköri foglalkozásain részt tudjanak venni.
- Az iskolai heti kötelező 30 órából a személyiségfejlesztés – önismeret - tanulásmódszertan tantárgy-csoportnak, mint oktatási tartalommal rendelkező Arany Jánosi blokknak 4 óra terjedelemben valamennyi évfolyamon helyet kell biztosítani.
- Az Arany Jánosi tantárgycsoport foglalkozásait a két intézmény közötti megállapodás szerint a kollégiumi és az iskolai órakeretben is meg lehet szervezni. Az intézmények jellegéből adódóan az a gyakorlat alakult ki, hogy a heti 2 óra önismereti tréning megszervezését minden évfolyamon a kollégium vállalta fel. A heti 2 óra tanulásmódszertan foglalkozások helyéről az iskolai tantárgyfelosztások idején az intézmények évente közösen döntenek. Általánosságban elmondható, hogy az előkészítő évfolyam óráira inkább a kollégiumban, a felső évesek óráira az iskolai órakeretben kerül sor.
- Az évfolyamonkénti két csoportvezető jóvoltából a további személyiség, életvitel és képességfejlesztő ismeretekről heti 1 óra terjedelemben szintén kollégiumi keretben kapnak tájékoztatást a tanulók.
- Az előkészítő évben a kollégiumi órakeret terhére, de az iskolai könyvtáros tanár irányításával heti 1-1 óra könyvtárismeret illetve néprajz- és hagyományismeret foglalkozásra is sor kerül.
- A felsorolt tevékenységek kötelező jellege és oktatási tartalma miatt a foglalkozások tanmenet szerint zajlanak.
- A hagyományos kollégiumi órakeret megtartása mellett a programban részt vevő tanulók számára legalább heti 8 óra az iskolai tanítási órákra való közvetlen felszülésre (szilenciumi foglalkozás), heti 6 óra egyéni vagy kiscsoportos tantárgyi gyakorlásra (anyanyelvi-idegennyelvi társalgás, korrepetálás, fordítás, számítógép használat, lecke-felmondás, kikérdezés) fordítandó.
- A tanulók személyiségét figyelembe vevő 10 órás órakeret terhére hétköznapokon is szervezhetők kollégiumon kívüli kulturális-sport programok, kirándulások.
- A programban résztvevő diákok havonta egy hét végének megfelelő időtartamban a csoportvezetők által szervezett helyi vagy városon kívüli sport-kulturális rendezvényeken, kirándulásokon, túrákon vesznek részt.
Arany János Tehetséggondozó Program honlapja
Tóth Árpád Gimnázium honlapja